Pénzmosás – avagy Szása sem tiszta

2013.05.23.

 

Az ugye köztudott tény, hogy az orosz gazdaság szerves részét teszi ki a feketegazdaság. Ide tartozik a korrupciótól kezdve sok minden. Valahogy azt hittem Szása kivétel, de rájöttem ő sem az. Elvégre orosz. Viszont a módszere egyedi!

A történet valahol ott kezdődik, hogy múlt hét szombaton befejezte a tolmácsolást, aminek érdekessége, hogy amikor a francia tolmácsok meglátták, mit kell fordítani, tolmácsolni, sorra adták vissza a munkát. Szása persze elvállalta, bár láttam, izzad vele ő is. A munkáról túl sokat nem tudok, csak annyit, hogy jól megfizették érte. A nehéz hét lezárásaként elmentünk egyik alkalmi tolmácskollégájával megünnepelni, hogy vége a „meccsnek”. Mivel nőnemű volt az illető, úgy illett, hogy mi fizetünk, így is tettünk. Másnap Szása felvetette, ideje lenne mosni, mert lassan nyakunkig ér a szennyes. (Legutóbb, mikor Galja itt járt, meg is jegyezte, mire kórusban mondtuk neki: bazz, ez egy férfilakás!!!:)) Kb. egy fél óra múlva, mikor békésen nézem, nézném az autósműsort, beront Szása, és kérdezi, nem láttam-e a 4000 Rubelét. Őőőő, a mosógépben nézted? :D Rohan be a fürdőszobába, nézi, hát igen. Az az ing éppen bent van és kavarog a szép mosószeres vízben. Rohantam én is, de a szótárért, megnézni, mi az a pénzmosás oroszul! Szótár gyorsan felüt, pé-pé-pénz-pénzmosás, ez az! Отмывание денег. Nagyszerű! Nagy büszkén mondtam is Szásának, immáron te is részese lettél az orosz feketegazdaságnak, igaz a pénzmosás egyik – bár kétségtelenül legális és „tiszta” – módját választottad. Szavaim nem hatották meg, csak ott ült kiábrándult arccal a fürdőkád szélén és bámulta a körbe-körbe forgó dobot, benne a 4000 Rubellal. Az az arc minden pénzt megért! :) Próbálta kikapcsolni a mosógépet, ami ugyan sikerült is, de akkorra már a biztonsági zár nem engedte kinyitni az ajtót. Azért csak megpróbálta – persze minden eredmény nélkül. Épkézláb ötlete megint csak nekem volt, mondtam neki, megvan-e a mosógép kezelési kézikönyve. Valahol biztos, de Murphy jól eldugta, nyilván nem találtuk meg. Következő ötletem az volt, hogy tán ki kellene húzni a konnektorból. Ki is húzta, nyitná ki, nem lehet. Tudtam én, hogy mi a „hiba”, de nem szóltam neki – aljas dolog, tudom, de az a kétségbeesett arc olyan vicces volt, hogy alig álltam meg röhögés nélkül. Mondtam neki, hogy semmi pánik. Kirohant, hogy csak meglesz az a fránya kezelési kézikönyv, mire odaléptem a mosógéphez, és egy laza mozdulattal kinyitottam az ajtaját. Csak várni kellett (volna) egy kicsit. Szása halálmegvető bátorsággal vetette magát a láthatóan forró ingekre és vágta be őket a fürdőkádba. Engedte rájuk bőven a hideg vizet. És kereste közben az immáron tisztára mosott Rubelt. Viszont csak két ezrest és két százast talált. Nocsak? Aztán eszébe jutott, hogy ugye volt az a meghívás, így csak a két ezer és a két százrubelest tette ki az ablak párkányára száradni – akkurátusan. Miután megszáradtak lett kétezer-kétszáz ropogós Rubelje – újra…

Tudtam én, hogy ő sem tiszta! :D