2013.01.31.
Az
elmúlt napokban nem sok minden történt, a hétfői nap a semmittevésről szólt (pontosabban
az egész hét a „menjélbeazirodábafeleslegesen” gyakorlásából), elmaradt az
orosz és a suli is. Azért este be kellett menni 7-re a „nagyon fontos”
megbeszélésre az irodába. Szása ezt csak így kommentálta: sejtem, ki lehetett
az a nemnormális, aki nem gondolt arra, hogy este 9 után haza is kell jutni.
Persze tudjuk ki volt az ötlet szerzője. Direkt nem értelmi szerzőt írtam, mert
ennek értelme egyáltalán nem volt. Bementünk, hallgattuk a „főnök” nagyszerű
beszédét, néhányan próbáltak értelmeseket mondani. A helyzetre jellemző, hogy
Lukas és Andy személye itt most a pozitív kategóriát erősítette. Én a hagyd
magad hamarabb szabadulsz elvét követve talán két szót szóltam. Teljesen
felesleges is lett volna koptatnom a szám, más megtette helyettem, láthatóan minden
eredmény nélkül. Mindig visszatértünk ugyanahhoz a témához amit az együgyűek
ostobaságával ismételt meg legalább hatszor. Meggyőzni az ilyen embert nem
lehet. Ostoba és kész. Hej, Taigetosz, de sok munka lenne arrafelé…
A
szombati lékpeca elmarad, de helyette másra fogunk vadászni, ugyanis Szása
bejelentette, hogy megindul a nőinvázió a konyha felé, Galja, Sabina és Tánya
is jön. Vicces volt, mert tegnap kérdeztem tőle, mit gondol elég lesz-e a
Compó, nem kellene-e venni még. Erre Szása szinte kiabálva közölte: B+, mik
vagyunk mi itt, étterem? Majd hoznak magukkal! :D Jah, hogy itt ez így megy! :D
Nyilván poénnak szánta, mert azért mi is készülünk, igaz sztem inkább szesszel.
Azért a horgászboltot meglátogatjuk a héten.
Tegnapelőtt
voltunk konditeremben is. A sztori maga is érdekes. Szásának a cég fizeti,
elvégre egy oligarchának ez piti összeg. Igen ám, de nekem nem. Teljesen
esélytelen lett volna elmennem, mert az az összeg, amiből itt élnem kell, csak
beosztással elég a kötelező minimumokra. De többre nem. Igen ám, de Szásának –
mint mindig – volt „B” terve is. Megkérdezte hát a főnököt, mehetek-e én is,
állja-e a cég. És állja. Miért ne. A konditerem igazából egy komplexum. Az
uszoda része kb. egy hónap múlva lesz teljesen kész, bár már víz most is van
benne. Van szauna, és persze edzőterem, mellette „kissé átlátszó” üveggel
elválasztva a nők részére az aerobic terem. Mit ne mondjak, van motiváció! Csináltak
nekem edzéstervet, hetente kétszer megyünk, és a bérlet kitart augusztus
végéig. Vicces volt, mert Szása megint adta magát, ő tolmácsolt az edzőnek,
melyik gép hogy van angolul. Mondtam is neki, sosincs vége a munkaidőnek. És
valóban. Érdekes arcok járnak ide, azok a kétajtós szekrény-típusú emberkék. Úgy
szériáznak a 2x20 kilóval, mintha grammok lennének. Ennek ellenére nem tűntek
ellenségesnek, pedig egy taslitól tuti kifeküdnék. Amikor meghallották, hogy
Szásával angolul beszélgetünk, többen beszédbe elegyedtek velem. A legjobb
azonban az elején volt. A regisztrációkor odajött egy aranyos lány. Kicsit
beszélgettünk, mint megtudtam ukrán, itt tanul az egyetemen. Ekkor Szása
közbevágott, hogy nem lát gyűrűt az ujján, még szerencse, mert én sem vagyok
nős. Így, ilyen nyersen. Orosz módszer! Az egészben az a legjobb, hogy a lány
erre csak egy szelíd mosollyal válaszolt. Ő is most kezdte az edzést. Sajnos
előbb elhagyta a termet, mint mi, de sztem összefutunk még. Szása egyébként
mondta, hogy sok lány direkt azért jön ide, hogy férjet találjon. Vagy hogy
jobban (??? lehet ezt még fokozni???) nézzen ki és férjet találjon. Őőő, asszem
a kettő ugyanaz…
A
szauna elmaradt, mert Szása nem hozott papucsot, igaz én meg cipőt nem;
hatásosan égő volt papucsban edzeni. :D Kilépve, a parkolóban egyből kiszúrtam
az egyik fekete Escalade-ot. Élőben, közelről még nagyobb, szinte
felfoghatatlan méretű egy dög. Belül fekete, elnyűhetetlen bőr és persze
automata kormányváltó. Ezekszerint a tulaj is bent edz. No, akkor ki kell
legközelebb deríteni, ki is ő. Tökéletes választás a kétajtós szekrényhátúnak
egy ilyen autó. A legjobb! A közeli benzinkút előtt pedig három strechlimo
állt. Persze mindegyik hófehér, a szó szoros értelmében is, mert szinte belepte
őket a hó. Sorrendben egy Chrysler 300C aztán egy Lincoln Towncar utolsóként
egy Hummer H2. A Hummert és a 300C-t láttam már eddig is a városban, népszerű
esküvői autók, megértem. Hummer egyébként relatíve sok van, minap is lőttem
egyet, az egy piros H2 volt, de láttam már H3-ast sőt, H1-est is.
Most
itt ülök az egyik kávézóban net ill. wifi vmiért nincs, kinézve az ablakon megint
esik a hó. Megfigyeltem, reggelre mindenki egy nagy kupacba tolja, hordja a
havat az útra, és kora reggel jön egy markoló, teherautó páros. Így tűnik el a
hó. Meg a szél is sokat elfúj, ugyanis a megfagyott porhavat az estefelé
felélénkülő szél rendre tovaviszi. De hogy hova?! Egyik nap olyan szépen esett,
igazán kedvem támadt sétálni. Szása szerint a hazaút gyalog kb. egy óra. Szása
azonban nagyon rossz földrajzból! Az út valóban bőven több, mint másfél óra
volt. Igaz, ebben benne van egy első generációs kék Cadillac CTS és a már fent
említett piros Hummer becserkészésén túl egy apróbb korrekció a „saját
navigációs rendszerben”, továbbá, hogy hóban kissé nehéz gyalogolni. Viszont
megéri, nagyon vagány! A hazavezető közút mellett nem alakítottak ki járdát,
ellenben van út, de az erdőben. Rálátni az útra, de teljesen más érzés az
erdőben sétálni, mint az aszfalton. Ropog lábam alatt a hó, esik folyamatosan
az arcomba, kellemes hideg, semmi sem ösztönöz arra, hogy siessek. Egyszerűen
szuper! Ezt a téli sétát még megismétlem, egy gyengébb túrával felér. Konditerem
mellé kitűnő! Mint ahogyan hazaérve meginni kb. egy liter teát. Alig győztem
csinálni magamnak és inni. Meg persze felfalni a megmaradt csirkét. :) Ilyen
most itt az élet. Már alig várom a hétvégét!!!
U.I.:
Van net, Victor, te hős! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése